Csavarodásálló, elasztikus precíziós csúcsok. Félgömbölyű, hosszú, hegyesen végződő pofák. Lágy, középkemény és kemény huzalhoz való vágóélekkel. VDE szerint bevizsgálva, DIN ISO 5745, DIN EN 60900, IEC 60900 szerint 1000 V-ig.
Gyakran Ismételt Kérdések
Már a fogó gyártása során felmerül a kérdés, hogy milyen követelményeknek feleljen meg, illetve a kombinált fogók esetében hogyan lehet optimális a vágófunkció. A lehető leghatékonyabb működés érdekében a fogóknál zárt állapotban egy rés látható a fogóterület és a vágóél között. Ez a véletlen vágások megelőzését hivatott biztosítani.
Ennek a távolságnak a mértéke az ISO 5746 szabvány szerint van meghatározva, és egy 180 mm hosszú kombinált fogónál 0,4 mm. A Haberkorn online áruházában megvásárolható fogók a szabványnak megfelelően teszteltek.
Elméletileg megfelelő szerszámmal, például finom fenőkővel vagy gyémántreszelővel a fogók újra élezhetők. A gyakorlatban ez szakértelmet igényel és nagy a kockázata annak, hogy a vágóélek geometriája megváltozik. Ezzel együtt a vágóélek utólagos megmunkálása a fogásszélességre is hatással van, mivel az anyagleválasztás miatt a vágófelület egyre vékonyabbá válik. Mivel a minőségi csípőfogók vágóélei kiegészítő indukciós eljárással edzettek, ezek a felületi keményítések az utólagos élezés során sérülhetnek, nagymértékben csökkentve a vágási teljesítményt.
Összességében a fogó vágóélének újraélezése a nagy időráfordítás és az említett kockázatok miatt nem javasolt.
Ahhoz, hogy egy fogóval kemény anyagot síkban lehessen vágni, a fogó vágóélének nem szabad leélezettnek lennie. A nagy nyomóerők és az egyoldali vágóék miatt nem lehetne elkerülni a vágóél hajlását és a kiszakadásokat. A puhább anyagok, mint például az ólom, a vörösréz, a puha sárgaréz vagy a műanyag ezért sokkal jobban alkalmasak a fogóval történő vágásra.
Rozsda akkor keletkezik, amikor a fémek, például az acél, vízzel és oxigénnel érintkeznek, és oxidálódni kezdenek. A rozsdásodás azonban megelőzhető vízálló réteg alkalmazásával – például sima felületek olajfilm réteggel, vagy nem rozsdásodó anyagból készült festékréteggel való bevonásával.
A fogókat alapvetően száraz helyen ajánlott tárolni. Ha ez nem lehetséges, akkor a krómozott fogók jó választásnak bizonyulnak. A Haberkorn kínálatában rozsdamentes alternatívaként nagy választékban talál krómozott fogókat.
Ahhoz, hogy egy kemény anyagot el lehessen vágni, a fogó vágóélének keményebbnek kell lennie, mint a munkadarab keménysége. A HRC érték a vágófelületek keménységét adja meg. Egy jó minőségű, vágásra alkalmas fogó éleinek felületi keménységénél legalább 50-55 HRC az elvárható érték.
A vágóélek és a fogófelületek különösen nagy terhelésnek vannak kitéve. Emiatt a fogók vágófelületei indukciós edzést is kapnak, ami biztosítja az elvárt vágóképességet, valamint a hosszú élettartamot.
A mártott-szigetelt nyél esetében a fogó csupasz nyelét folyékony anyagba merítik, ami a lehűlés után megszilárdul. Ez a legegyszerűbb típusú nyél. A biztosabb, kényelmesebb fogás és nagyobb erőátvitel érdekében a többkomponensű nyél használatos, ahol két különböző keménységű anyagot alkalmaznak a szerszám nyelén. A szigetelt szerszámok nyele szintén kétkomponensű, és nagyfeszültség ellen védettek. A Haberkorn által forgalmazott szigetelt fogók mindegyike VDE-szerint bevizsgált.
A fogók optimális kenéséhez és karbantartásához bármilyen általános ipari vagy kenőolaj használható.
A fogókkal kapcsolatos alapismeretek
Használat előtt természetesen felmerül a kérdés, hogy melyik fogó mire alkalmas. Ehhez fontos megérteni, hogy milyen egy fogó felépítése. A Haberkorn segít Önnek áttekintést nyújtani, és rávilágít a különböző tényezőkre. Egy fogó általában három résztből áll: Pofák, csukló és nyelek.
A fogó pofái
Egy fogó pofái megfogásra vagy vágásra lehetnek alkalmasak; illetve léteznek kombinált fogók is, amelyekkel mindkettő lehetséges. A megfogásra alkalmas fogók alapkivitelben laposfogók, félkerekcsőrű fogók és kerekcsőrű fogók lehetnek. Speciális alkalmazásokhoz egyedi formákat is használnak. A fogófelület általában sima, fogazott vagy keresztfogazású kivitelű.
A vágófogókat a vágóélek helyzete alapján lehet megkülönböztetni egymástól.
A homlokcsípőfogó, rabitzfogó és harapófogó akkor használatos, amikor például egy drótot elöl kell elvágni, vagy ha sík felületen kell vágást végezni. Ezekhez az alkalmazásokhoz ilyen fogók optimálisak, mivel a nyél nem zavarja a munkavégzést.
Az oldalcsípőfogók közé tartozik például a rádiós fogó, a gólyacsőr fogó és a kombinált fogó. Ez a leggyakoribb forma, és különböző hosszúságban áll rendelkezésre a különböző anyagokhoz.
A középen vágó fogóknál a kedvező ékszög és a vágás stabilitása miatt kisebb kézi erő szükséges. Középen vágó fogó például a csapszegvágó.
A vágások alkalmazásonként eltérőek.
A külső ferde éllel történő harapóvágás a leggyakoribb forma. A vágóélek ferde kialakítása révén a pengére ható terhelés kismértékű.
A külső ferde él nélkül történő harapóvágás csak érzékeny anyagoknál, például vörösréznél vagy műanyagnál alkalmazható. Ez lehetővé teszi a síkban történő vágást.
A kés- vagy üllővágás zsinórok és kötelek vágására alkalmas. Ha vezetéket vágunk ily módon, megsokszorozódik a szükséges kézi erő.
A vágóerő a nyíróvágásnál a legkisebb. Ilyen elven működnek a lemezollók, kábel- és drótkötélvágók, valamint az univerzális ollók.
A fogó csuklója
A csukló kialakítása azért kiemelt fontosságú a fogóknál, mert ez végzi a nyélre ható erők átvitelét a vágóélekhez és a fogó pofáihoz.
Egymásra illesztett csuklós kialakításúak a rabitzfogók, a harapófogók és az erővágó oldalcsípőfogók. Ezeknél a különösen robusztus fogóknál a két fogófél további megmunkálás nélkül csak egymásra van helyezve.
Az egymásba illesztett csukló esetében a fogószárak egymásba helyezhető kialakításúak, mivel a fogó mindkét része a feléig elvékonyított.
A keresztben illesztett csuklók kivételesen nagy teherbírásúnak számítanak a fogóknál. Ezeknél az egyik szár hornyolt, amelyen a másik szárat átcsúsztatják. A szárakat a kétoldali forgócsapok stabilan vezetik.
Az elcsúsztatható csukló révén a fogó kulcsnyílásának mérete növelhető vagy csökkenthető. Ez lehetővé teszi, hogy a megfogó pofák a munkadarab méretéhez igazodjanak. A fogó beállításához a fogó szárait el kell csúsztatni. Ez történhet rugós csap segítségével, vagy a szárakat egy reteszelő mechanizmus oldja ki, amikor a fogó szélesre van nyitva. Az elcsúsztatható csuklót többnyire a vízpumpafogóknál vagy a fogókulcsoknál alkalmazzák.
Kérjük jelentkezzen be vagy hozzon létre egy új Haberkorn felhasználói fiókot, hogy kapcsolatba léphessen személyes ügyintézőjével.
Az Ön személyes kapcsolattartója
Kérjük, jelentkezzen be, hogy közvetlenül személyes kapcsolattartójának írhasson. Szívesen segítünk, amennyiben nincs regisztrálva általános kapcsolattartónkon keresztül.
