Válogatott termékek, márkák és tippek a szortimentből: Kézvédelem.
Vágás elleni védőkesztyű innovatív szálakkal száraz szerelési tevékenységekhez. Hasonló kényelem, mint a klasszikus MaxiFlex® kesztyűnél, azonban közepes védelmet nyújt vágások ellen. II. védelmi kategória.
H-Plus - Haberkorn Markenqualität | Bőrkesztyűk
Munkakesztyű puha, simulékony nappabőrből pamut kézháttal, amely egyesíti a finom munkavégzést a jó lélegzőképességgel. A tépőzáras gumírozás segíti az egyszerű fel- és lehúzást, és megfelelő tartást biztosít a csuklónál. II. védelmi kategória.
A kéz a leginkább érintett testrész a munkahelyi balesetek során. A kézsérülések jelentősen befolyásolhatják az életminőséget, és gyakran hosszadalmas gyógyulási folyamat követi őket, nagy költséget jelentenek a munkából való kiesés, a kezelések és a rehabilitáció miatt. Ezért az olyan védőkesztyűk, mint a szerelőkesztyűk, vágásbiztos védőkesztyűk, hőálló védőkesztyűk, hideg elleni védőkesztyűk, illetve vegyi védőkesztyűk az egyéni védőfelszerelések fontos részét képezik, és nagy körültekintést igényel kiválasztásuk. Nemcsak a viselési kényelem, de az alkalmazási területek, illetve a szabványok és törvényi előírások is befolyásolják a kiválasztást. A körültekintően elvégzett és dokumentált munkahelyi értékelés kiváló alap a megfelelő védőkesztyű megválasztásához.
A védőkesztyűk számos különböző típusa áll rendelkezésre attól függően, hogy milyen veszélyek ellen kell védelmet nyújtani, milyen követelményeknek kell eleget tenni, illetve hol és hogyan kell őket használni. A munkavédelmi kesztyűk főbb csoportjai a következők:
Ebbe a csoportba tartoznak a horzsolás, vágás, szúrás vagy zúzódás ellen védelmet nyújtó kesztyűk. Anyaguk tartós, kopásálló vagy akár vágásálló, ill. adott esetben párnázott. A rájuk vonatkozó alapvető követelményeket az EN 388 európai szabvány határozza meg.
A szerelőkesztyűk többsége valamilyen bevonattal rendelkezik, és általában vékony anyagból készülnek, hiszen az érintett munkaterületeknél fontos a szabad kéz- és ujjmozgás. Igen népszerűek az ATG MaxiFlex® kesztyűi és az Ansell HyFlex® mechanikai kesztyűk, amelyek maximális flexibilitást, ugyanakkor a legmagasabb szintű védelmet nyújtják.
A Haberkorn ajánlja: saját márkánk, a H-Plus szintén széles választékot nyújt a mechanikai védőkesztyűkből. Egyik népszerű termékünk pl. a Leikaflex LP-1466 tenyérmártott mechanikai kesztyű. Munkavédelmi kesztyűink megfelelnek minden követelménynek, kiváló minőségűek, és jó ár-érték arányt nyújtanak.
A vegyvédelmi kesztyűk általában erősebb, tömörebb anyagból készülnek, mint az eldobható védőkesztyűk, és védenek az olyan kockázatoktól, mint a bőrirritáció, a bőrsérülések vagy az allergiás reakciók, amit a vegyi anyagokkal való érintkezés válthat ki. Kínálatunkban a 3. kategóriájú vegyi védőkesztyűk széles választékát találja, amelyek megfelelnek az EN 374 szabványoknak.
A Haberkorn ajánlja: az Ansell AlphaTec® vegyszerálló kesztyűi számos kivitelben és vágásálló változatban is elérhetők. A MaxiChem® Cut™ vágásbiztos kesztyűk az ATG-től számos vegyszerrel szembeni hatékony védelmet és biztos fogást nyújtanak nedves, akár olajos körülmények között is.
Ezek a kesztyűk általában vegyszerektől és mikrobiológiai veszélyektől védenek az EN 374 szabvány szerint. Meggátolják a vírusok, baktériumok, penészgombák, paraziták és egyéb kórokozók bejutását a sérült bőrfelületen keresztül. Anyaguk elsősorban latex vagy nitril. Alkalmasak laboratóriumi-, egészségügyi-, élelmiszeripari felhasználásra, vagy egyéb alkalmazásoknál, ahol vegyi anyagokkal való érintkezés, illetve fertőzésveszély lehetséges.
Többségük púdermentes, létezik extravékony változat, mint pl. a Semperguard® XtraLite, és elérhető hosszított modell is, mint az Ansell Microflex® 93-260, vagy könyékig érő mandzsettával az Ansell Microflex® 93-243.
Ezek a védőkesztyűk védelmet nyújtanak a láng, kontakt- vagy sugárzó hő és a fémolvadékok által okozott sérülésekkel szemben az EN 407 szabvány szerint. A hőálló védőkesztyűink többnyire Kevlar® vagy Aramid® szálból készülnek, ezért vágásállók is egyben, és akár 500 °C feletti hőmérséklet ellen is védelmet nyújtanak.
A hegesztő kesztyűk ezzel szemben inkább erős bőrből készülnek. Alacsonyabb hőmérséklettől védenek, mint a hőálló kesztyűk, hiszen elsősorban a fröccsenő fémolvadék bőrre jutását kell, hogy megakadályozzák.
Ezek a thermo kesztyűk a konvektív vagy kontakt hideg ellen védenek, akár –50 °C-ig az EN 511 szabvány szerint. Ez főként télen, kültéren vagy hűtőkamrákban végzett munkáknál fontos. Kínálatunkban többféle változatot talál: a Tegera® PRO 9122 Winter nemcsak bélelt, de a víztaszító membránnak köszönhetően szárazon is tartja a kezet. A TEGERA® 295 Winter bélelt, mégis kényelmes és jó kézügyességet biztosít. Az Ansell ActivArmr 80-400 egy III. védelmi kategóriájú vágásbiztos védőkesztyű, amely –30 °C-ig véd a hideg ellen.
Léteznek a fentiekhez nem sorolható egyéb munkavédelmi kesztyűk, ilyen pl. a Knipex elektromos szigetelő kesztyűje, amely VDE szerint bevizsgálva 1000 V feszültségig védelmet nyújt.
Ide tartoznak a rezgés elleni védelmet nyújtó kesztyűk is, mint a KANGA antivibrációs kesztyű a Rock Safety-től.
Egyes munkakörökben nemcsak egy fajta kockázat áll fenn, hanem több kockázat kombinációjával kell számolni. Tanácsadó kollégánk szívesen segít felmérni a kockázatokat és segít kiválasztani a megfelelő munkavédelmi kesztyűket, illetve egyéb eszközöket.
A termikus veszélyek elleni védőkesztyűknél természetes szálakból és mesterséges szálakból készült anyagokat különböztetünk meg. Különbséget kell tenni fonalvastagság, a szemsűrűség és a bevonat tekintetében is. A természetes szálakból, például pamutból készült munkakesztyűk kitűnően alkalmasak száraz körülmények közötti munkavégzéshez, de a mesterséges szálakból készült, például aramid, nejlon, akril vagy kevlár munkakesztyűkhöz képest csekély védelmet nyújtanak. A mechanikai veszélyek elleni védelem területén különösen hatékonynak bizonyultak a bőr munkakesztyűk.
Vegyi anyagok elleni védelemhez és biológiai anyagokkal való munkavégzéshez a természetes latex, nitril, neoprén és PVC kesztyűk használata javasolt.
Hővel vagy tűzzel végzett munkákhoz mesterséges szerves anyagokból, például poliamidból készült védőkesztyűket ajánlunk. A bőrkesztyűk 200 °C alatti hőmérsékleten szintén jól használhatók. Magas hőmérséklet esetén az üvegszálas szövetből készült védőkesztyű a legalkalmasabb.
A hőszigetelő réteggel ellátott kesztyűk különösen jól védenek a hideg ellen. Ide tartoznak az érdesített belső bevonattal ellátott munkakesztyűk és a vízálló külső bevonattal ellátott kesztyűk.
A munkakesztyűk esetében a külső bevonatok leggyakrabban poliuretánból (PU), nitrilből, nitrilhabból és latexből készülnek.
A PU különösen vékony, és érzékeny tapintást biztosít.
A nitril sima, sűrű és kiváló védelmet nyújt az olajokkal, zsírokkal és folyadékokkal szemben.
A nitrilhab jól elnyeli az ütéseket, légáteresztő, rugalmas és csak korlátozott mértékben engedi át a folyadékokat.
A latex vastagsága miatt jól véd az éles és érdes tárgyak ellen.
A munkakesztyűket rendszeresen, alapvetően csak kézzel és enyhe szappanos vízzel, illetve kefével ajánlott tisztítani. A túl intenzív tisztítás sérüléseket okozhat az anyagon. A gépi mosást kerülni kell, de e tekintetben mindig a gyártó által megadott információk mérvadóak. Ha a munkakesztyű mosható is mosógépben, akkor is általában csak 30–40 fokon. A kesztyűt mindig a levegőn kell hagyni megszáradni.
A munkakesztyűkre vonatkozó követelményeket és elvégzendő vizsgálatokat különböző szabványok írják elő. A vizsgálatok eredményei és a lehetséges alkalmazások értelmezésében különböző jelölések és piktogramok segítik a felhasználókat. Léteznek általános előírások, amelyek az összes védőkesztyűre érvényesek, valamint speciális követelmények, amelyek bizonyos kesztyűtípusokra és azok rendeltetésére vonatkoznak.
Általános szabályként az egyéni védőeszközökre vonatkozó rendelet előírja, hogy a munkáltatók kötelesek megfelelő munkakesztyűt, illetve karvédőt biztosítani az olyan tevékenységekhez, amelyeknél fennáll a kéz vagy a bőr sérülésének veszélye. Az előírásoknak megfelelő munkakesztyűk mindig CE-jelöléssel vannak ellátva. További jelölések, amelyeket minden munkakesztyűn fel kell tüntetni, a következők:
Típus-, cikk- vagy modellszám
Méret
A kesztyű megnevezése
A gyártó címe és neve
Lejárati idő, amennyiben a védőhatás az öregedés miatt csökken
A rendelet és a már felsorolt meghatározások mellett a védőkesztyűk területén más fontos szabványok is alkalmazásra kerülnek. Ezek megadják, hogy a vizsgálatok milyen szempontok alapján történtek, és hogy a kesztyű milyen követelményeknek tesz eleget. A vizsgálati eredmények alapján a kesztyűket különböző védelmi fokozatokba sorolják, amelyeket megfelelő piktogramok jeleznek, számokkal és betűkkel kiegészítve.
Ez a szabvány a mechanikai kockázatok elleni védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit határozza meg.
Kopásállóság: A vizsgálandó védőkesztyű anyagát nyomás alatt csiszolópapírral megdörzsölik, melynek során referenciaként szolgál a ciklusok száma, ami ahhoz szükséges, hogy az anyagon lyuk keletkezzen. Több rétegből álló kesztyűk esetében a különböző anyagok értékei összeadódnak. Ha egy kesztyű a legmagasabb, 4-es védelmi fokozattal rendelkezik, akkor az anyag legalább 8000 ciklust kibír lyukképződés nélkül.
Vágásállóság: A kesztyűanyagok vágásállóságának vizsgálatához két módszert alkalmaznak.
Coupe teszt: Egy forgó körkést állandó sebességgel és öt Newton erővel előre-hátra mozgatnak egy befogott szövetdarabon. Az 1 és 5 közötti osztályozás a penge által megtett, a próbadarab átvágásához szükséges teljes út alapján kerül meghatározásra. Mivel azonban a penge fokozatosan veszít az élességéből, egy másik típusú vizsgálat szemléletesebb eredményeket adhat, különösen a 4-es, illetve 5-ös vágásvédelmi fokozatú védőkesztyűk esetében.
TDM teszt az EN ISO 13997 szerint: Ennél a vizsgálatnál egy egyenes pengét egyetlen mozdulattal átvezetnek a mintadarabon, minden alkalommal új pengét használva. Az átvágáshoz szükséges megtett utat a különböző erőkifejtésekkel együtt feljegyzik, és grafikusan ábrázolják, amiből meghatározható az az erő, amellyel át lehetne vágnia szövetet 20 mm-es elmozdulással. Ezen erő alapján történik a besorolás az adott A és F közötti osztályba. Az eredmények esetenként ellentmondóak lehetnek a Coupe teszt eredményeihez képest.
Vizsgálati paraméter | Coupe teszt | TDM teszt |
---|---|---|
Használt eszköz | Coupe tesztkészülék | TDM-100 (tomodinamométer) |
Pengék | Forgó körkés | Egyenes penge |
Pengék | Csere nélkül a teljes vizsgálati időtartam alatt | Egyszer használatos pengék |
A penge elmozdulása | 80 mm | 20 mm |
Kifejtett erő | Állandó 5 N | Növekvő |
Alkalmasság | Alacsony vágásvédelmi fokozatok | Minden vágásvédelmi fokozat |
Összehasonlítás | Nem a legalkalmasabb olyan kesztyűkhöz, amelyek anyaga üvegszálakat vagy acélszálakat tartalmaz. Nagy a valószínűsége, hogy a pengét tompítja, ha üveggel vagy acéllal érintkezik. Ez olyan vizsgálati eredményekhez vezethet, amelyek nem felelnek meg az anyag védelmet biztosító tényleges jellemzőinek. Ennek az lehet a következménye, hogy az adott kesztyű szokatlanul jó teszteredményeket mutat. | Minden egyes vágáshoz új pengét használni időigényes és költséges. |
Meghatározott értékelések | Vágási indexszám | Newton |
Fokozatok | 5 számjegy (1 és 5 között) | 6 betű (A és F között) |
Továbbszakító erő: A kesztyű anyagát bevágják, majd megmérik az anyag elszakításához szükséges erőt. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es, amely 75 Newton erőnek felel meg.
Szúrással szembeni ellenállás: A vizsgálat során a kesztyű meghatározott méretű tűvel és 10 cm/perc sebességgel történő átszúrásához szükséges erőt mérik. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es, amely 150 Newton erőnek felel meg.
Ütésállóság: A kesztyű védett területét 5 J lökőerővel tesztelik. Az átadott erőnek meg kell felelnie a legmagasabb szintnek, ebben az esetben az 1-es szintnek, amely konkrétan ≤ 9,0 kN, átlagosan pedig ≤ 7,0 kN. A korlátozott méretű felület miatt az ujjak körüli terület nem vizsgálható ezzel a módszerrel.
Az EN 388:2016 szabvány szerinti jelölés azt adja meg, hogy vágásállóság, szúrással szembeni ellenállás, továbbszakító erő és kopásállóság szempontjából milyen besorolást kapott a kesztyű az adott tesztek során – azaz milyen mértékben véd a mechanikai kockázatokkal szemben. Ha a védőkesztyű emellett ütésvédelmi vizsgálatnak is ellenáll, akkor a számsor hatodik helyén egy kiegészítő P betűjelzés is feltüntethető.
Ez a szabvány a vegyszerek és mikroorganizmusok elleni védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit határozza meg.
Ennek során egyrészt vegyszerek behatolását vizsgálják a védőkesztyűbe az anyag hibás vagy porózus pontjain, illetve a tömítetlen varratokon keresztül, az úgynevezett penetrációt, másrészt a permeációt, azaz azt az időt, amely alatt egy adott vegyszer áthatol a kesztyű anyagán. Az ellenállást 18 különböző vegyi anyaggal szemben tesztelik, és a kesztyűket hat védelmi fokozat szerint osztályozzák.
Betűjelzés | Vegyi anyag | CAS-szám | Osztály |
---|---|---|---|
A | Metanol | 67-56-1 | Primér alkohol |
B | Aceton | 67-64-1 | Keton |
C | Acetonitril | 75-05-8 | Nitril |
D | Diklórmetán | 75-09-2 | Klór-szénhidrogén |
E | Szén-diszulfid | 75-15-0 | Szerves kéntartalmú vegyület |
F | Toluol | 108-88-3 | Aromás szénhidrogén |
G | Dietil-amin | 109-89-7 | Amin |
H | Tetrahidrofurán | 109-99-9 | Heterociklusos éter |
I | Etil-acetát | 141-78-6 | Éter |
J | n-heptán | 142-85-5 | Telített szénhidrogén |
K | Nátrium-hidroxid 40% | 1310-73-2 | Szervetlen lúgok |
L | Kénsav 96% | 7664-93-9 | Szervetlen savak |
M | Salétromsav 65% | 7697-37-2 | Szervetlen savak |
N | Ecetsav 99% | 64-19-7 | Szerves savak |
O | Ammóniavíz 25% | 1336-21-6 | Szerves lúgok |
P | Hidrogén-peroxid 30% | 7722-84-1 | Oxidálószerek |
Q | Fluorsav 40% | 7664-39-3 | Szervetlen savak |
R | Formaldehid 37% | 50-00-0 | Aldehidek |
Permeációs fokozat | Áthatolási idő |
---|---|
1-es védelmi fokozat | 10 perc |
2-es védelmi fokozat | 30 perc |
3-as védelmi fokozat | 60 perc |
4-es védelmi fokozat | 120 perc |
5-ös védelmi fokozat | 240 perc |
6-os védelmi fokozat | 480 perc |
Az EN 374:2016 szabvány szerinti jelölés azt adja meg, hogy az adott védőkesztyű milyen mértékben és milyen vegyi anyagok ellen véd. A behatolás és az áteresztés vizsgálati eredményei alapján a munkakesztyűket három típusba sorolják, amelyek közül baleset-megelőzés szempontjából mindig az A típus ajánlott. A típus megjelölése mellett feltüntetésre kerülnek azoknak a vegyi anyagoknak a betűjelzései is, amelyek ellen a kesztyű az áthatolási teszt eredményei alapján védelmet nyújt. Figyelem: A megnövekedett hőmérséklet és a munkavégzés közbeni nyúlás nagymértékben csökkentheti a lehetséges viselési időt. A védelmi fokozatot nem tüntetik fel a kesztyűn, mivel a különböző anyagok áthatolási ideje eltérő.
C típus (megfelel legalább az 1-es védelmi fokozatnak): A permeációs idő legalább tíz perc, ami azt jelenti, hogy a fent felsorolt vegyi anyagok mindegyikének áthatolásához legalább ennyi idő szükséges.
B típus (megfelel legalább a 2-es védelmi fokozatnak): A permeációs idő legalább 30 perc, ami azt jelenti, hogy a fent felsoroltak közül három vegyi anyag áthatolásához legalább ennyi idő szükséges.
A típus (megfelel legalább a 2-es védelmi fokozatnak): A permeációs idő legalább 30 perc, ami azt jelenti, hogy a fent felsoroltak közül hat vegyi anyag áthatolásához legalább ennyi idő szükséges.
Ez a szabvány a hő és/vagy tűz elleni védőkesztyűk hővel szembeni védelmi szintjét, valamint vizsgálati módszereit és jelölését határozza meg. Az e szabvány szerint tanúsított védőkesztyűk védelmet nyújtanak az égési folyamatok, a sugárzás, illetve az olvadt fém fröccsenése következtében fellépő intenzív hő ellen.
Az EN 407:2020 szabvány szerint a védőkesztyűk vizsgálata és osztályozása a következő kritériumok alapján történik:
A: Meggyulladás elleni védelem: Ennél a vizsgálatnál a kesztyű anyagát 15 másodpercig gázlángnak teszik ki. Ezután megmérik azt az időt, amennyi ahhoz szükséges, hogy az anyag ne égjen, illetve izzon tovább. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Az ilyen besorolású munkakesztyűk maximális utóégési ideje két másodperc, utóizzási ideje pedig maximum öt másodperc.
B: Kontakthő elleni védelem: Ez a vizsgálat azt a hőmérséklet-tartományt (100 és 500 °C között) méri, amelyet a kesztyű elvisel anélkül, hogy belsejében a hőmérséklet több, mint 10 °C-kal megemelkedne. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es; az ilyen besorolású munkakesztyűk +500 °C-os hőmérsékletnek is ellenállnak.
C: Konvektív hő (azaz fokozatosan behatoló hő) elleni védelem: A védőkesztyűt nyílt tűznek teszik ki, és azt mérik, hogy a belsejébenmennyi idő alatt emelkedik 24 °C-kal a hőmérséklet. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Az ilyen besorolású munkakesztyűk esetében legalább 18 másodperc szükséges ahhoz, hogy a kesztyű belsejében a hőmérséklet 24 °C-kal megemelkedjen.
D: Sugárzó hő elleni védelem: A kesztyűt hősugárzásnak teszik ki, és azt az időt mérik, amíg a kesztyű anyagán egy bizonyos hőmennyiség áthatol. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Az ilyen besorolású munkakesztyűk legalább 95 másodpercig képesek védelmet nyújtani.
E: Fröccsenő fémolvadék elleni védelem: Azt vizsgálják, hogy hány csepp olvadt fém szükséges ahhoz, hogy a kesztyű anyaga és a kézfej bőre között a hőmérséklet 40 °C-kal megemelkedjen. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Az ilyen besorolású védőkesztyűk esetében legalább 35 csepp fémolvadék szükséges a hőmérséklet 40 °C-os megemelkedéséhez.
F: Nagy mennyiségű fröccsenő fémolvadék elleni védelem: Azt mérik, hogy hány gramm olvadt vas szükséges ahhoz, hogy a kesztyű anyagának belső részére erősített mesterséges bőrréteg (PVC) megsérüljön. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Ez azt jelenti, hogy legalább 200 gramm folyékony fémre van szükség a bőrréteg megsértéséhez.
Az EN 407:2004 szabvány szerinti különböző vizsgálati módszerek eredményeit hat számjeggyel adják meg. Az egyes számjegyek az adott kockázati kategórián belüli jellemzőket tükrözik vissza. Ha az 1–4 közötti szám helyett valahol egy X látható, az azt jelenti, hogy a kesztyűt az adott kockázat szempontjából nem vizsgálták.
Védelmi fokozat | 1 | 2 | 3 | 4 | Jelölés |
---|---|---|---|---|---|
A.Korlátozott lángterjedés (s) Utóégési idő Utóizzási idő | >15 Követelmény nélkül | < 10 | < 3 | < 2 | A jelölés első számjegye |
B. Kontakthő (s) | 100 °C | 250 °C | 350 °C > 15 | 500 °C > 15 | A jelölés második számjegye |
C. Konvektív hő (s) | > 4 | > 7 | > 10 | > 18 | A jelölés harmadik számjegye |
D. Sugárzó hő (s) | > 7 | > 20 | > 50 | > 95 | A jelölés negyedik számjegye |
E. Hőterhelés az olvadt fém kismértékű fröccsenése miatt (Anz.) | > 10 | > 15 | > 25 | > 35 | A jelölés ötödik számjegye |
F. Hőterhelés nagy mennyiségű folyékony fém miatt (g) | 30 | 60 | 120 | 200 | A jelölés hatodik számjegye |
Ez a szabvány a hideg és annak következményei elleni védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit határozza meg.
A védőkesztyűket konvektív hidegre és kontakthidegre tesztelik.
Konvektív hideg: Azt mérik, hogy védőkesztyű alkalmazása mellettmennyi energiára van szükség egy fűtött kézmodell (30–35 °C) hőmérsékletének fenntartásához konstans szobahőmérsékleten. A kesztyűk négy védelmi fokozatba sorolhatók – minél magasabb a szám, annál jobb az elért teszteredmény.
Kontakthideg (ellenőrzés az ISO 5085 szerint): A vizsgálat során a hőmérséklet-gradiens változását mérik, miközben a kesztyűt, mint szigetelő anyagot egy hideg és egy meleg lemez közé helyezik. A kesztyűk négy védelmi fokozatba sorolhatók – minél magasabb a szám, annál jobb az elért teszteredmény.
Vízállóság (ellenőrzés az EN ISO 15383 szerint): Azt vizsgálják, hogy mennyi ideig nem hatol be víz a munkakesztyűbe. Ha ez az idő több mint 30 perc, a vizsga sikeresnek minősül.
Védelmi fokozat | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
---|---|---|---|---|---|
A. Konvektív hideg (ITR/m² szigetelés) | |<0,10 | 0,1<| <0,25 | 0,15<| <0,22 | 0,22<| <0,30 | 0,30<| |
B. Kontakthideg (R/m² hőellenállás) | R<0,025 | 0,025<R<0,050 | 0,050<R<0,100 | 0,100<R<0,150 | 0,150<R |
C. Víz behatolása, 5 perc | Behatolás | Nincs behatolás |
A hideg elleni védőkesztyűk esetében a piktogram mellett három szám van feltüntetve. Az első a konvektív hideget, a második a kontakthideget, a harmadik pedig a vízállóságot jelöli. A számok négyféle védelmi fokozatnak felelhetnek meg. Ha az egyik szám helyett egy X látható, akkor a kesztyű az adott szempontbólnem lett tesztelve.
Ez a szabvány az elektrosztatikus tulajdonságokkal rendelkező védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit határozza meg.
Az átmeneti ellenállás meghatározását 23 ± 1 °C-os környezeti hőmérsékleten és 25 ± 5%-os relatív páratartalom mellett végzik. Az átmeneti ellenállásnak < 100 Megohmnak (Rv < 1,0 x 108 Ω) kell lennie, az Rv átmeneti ellenállást a DIN EN 1149-2:1997 szabvány szerint kell ellenőrizni.
A mérést öt mintán végzik el. A mért értékek mindegyikének a határértéken belül kell lennie.
A cipő- és ruházati területtől eltérően a védőkesztyűkre vonatkozóan nem létezik külön ESD szabvány, illetve jóváhagyott ESD jelölés. Az ESD pecsét célja kizárólag az, hogy tájékoztassa a felhasználót, a jelölés feltüntetése azonban nem kötelező.
A EN 16350 szabvány szerint tesztelt kesztyűk olyan területen használhatók, ahol ESD termékvédelem megkövetelt.
Az Ön személyes kapcsolattartója
Kérjük, jelentkezzen be, hogy közvetlenül személyes kapcsolattartójának írhasson. Szívesen segítünk, amennyiben nincs regisztrálva általános kapcsolattartónkon keresztül.